Alkotók


Dr. Horváth Emília

1955-ben születtem Siófokon.

1979-ben szereztem diplomát a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán Budapesten. 1984-ben fül-orr-gégészet, 1993-ben foniátria és 2002-ben audiológia szakvizsgát tettem.

1979-től az Uzsoki utcai kórház Fej-nyaksebészeti Osztályán dolgoztam, 2000-től főorvosként. 2003-tól a Központi Honvédkórház Fül-orr-gégészeti, fej-nyaksebészeti Osztály osztályvezetője voltam az intézmény 2007. júliusi megszűnéséig. Munkám e 28 év során elsősorban a daganatsebészet volt. 2007 júliusa óta az Állami Egészségügyi Központ – jelenleg ismét Honvédkórház – főorvosaként dolgozom; elsősorban a hallássérült betegek kivizsgálásával és rehabilitációjával foglalkozom.

Vonzódásom a különféle textiles tevékenységekhez több évtizedes: középiskolásként angol női szabó oklevelet szereztem; a három gyermekemmel eltöltött GYES-időszak alatt kézi kötéssel felsőruházatot készítettem. Ez az örömön túl még némi – azidőtájt egyáltalán el nem hanyagolható– mellékkeresetet is eredményezett, hiszen termékeim az 1980-as évek belvárosi butikjaiban keltek el.

Szövött falikárpitok készítésével csupán 2010 nyarán kezdtem foglalkozni egy betegem, Dániel Szabó Ilona kárpitművész instrukciói alapján, a tőle kapott szövőkereten. Első művem is az általa készített terv alapján készült.

Eleinte nem éreztem kellő bátorságot önálló képi világ konstruálására, ezért Victor Vasarely képeit szőttem meg. A magyar mester választásában bátorítást jelentett, hogy ő maga szívesen, gyakran szövette meg képeit, ahogy erről gyűjteményeiben meggyőződhettem. Képeinek szabályos, mégis lüktető, vibráló, mozgalmas szerkezete számomra nagy technikai kihívás, de rendkívüli élvezetet is nyújt, ahogy kezem munkája nyomán más minőségben születik újjá egy-egy képe.

Egy éve saját tervezésű műveket is készítek.

Karacs Krisztinamindenütt

1987. október 3-án születtem Budapesten. Mindig is emberekkel szerettem volna foglalkozni, így kerültem a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Egészségtudományi Karára, ahol 2010-ben végeztem gyógytornászként. 2011 óta neurológiai betegekkel foglalkozom, jelenleg az OKITI fiziotherápiás részlegén.

Az alkotás örömét már édesanyám és nagymamám szoknyája mellett megismertem, megtapasztaltam, hiszen mindketten nagyon lelkesen és kreatívan kézműveskedtek. Tőlük lestem el a horgolás, kötés és hímzés alapjait.

2011-ben Horváth Emília – barátom édesanyja – révén találkoztam a textilművesség ezen területével. Először puszta kíváncsiságból kezdtem el figyelni a szövés folyamatát, majd egy kölcsön kereten az ő keze alatt készítettem el első művemet. Egy éve saját szövőállványomon dolgozom.

Reklámok